5 agrárcég Európában, akikre érdemes odafigyelni az elkövetkezendő években

Cikkünk eredetileg egy egyszerű toplistának indult, ám ahogy egyre jobban elmélyültünk az egyes cégek történetében és szakterületeiben, azt láttuk, hogy minden területen van egy-két kiemelkedő vállalat, akik hazánkban és az EU-ban is óriási hatással lesznek a következő 10 év trendjeire. Őket mutatjuk be most neked!

Miközben a márkáinkat és cégünket építjük, időnként feltesszük magunknak a kérdést, hogy hova tartunk, és mik akarunk lenni mondjuk 10 év múlva. Ilyenkor általában megfogalmazunk magunknak most még akár elérhetetlennek tűnő célokat is, csakhogy azok jobb motiváljanak minket. Ha nem is az a 10 éves cél, hogy bekerüljünk az agrártechnológiai cégek toplistájába, arra gondoltunk, nekünk mindenképp motiváló, neked pedig érdekes lehet a téma, úgyhogy vágjunk is bele!

CNH Industrial

Így talán nem mond sokat a név senkinek, ám ha úgy mutatjuk be őket, mint az Iveco, Case IH, New Holland és a Steyr márkák gyártója, tulajdonosa, akkor már is mindenki megismeri a céget. A tavalyi évben több, mint 63 ezer alkalmazottal 27 milliárd eurós bevételt produkált a holland vállalat. Igaz, hogy a vállalat maga csak 7 éve létezik, ám története sokkal régebben kezdődött. Egészen pontosan 1842-ben, amikor a Case céget megalapították. Ehhez csatlakozott először egy IH nevű, 1902-ben létrejött vállalatcsoport agrárdivíziója 1985-ben, melyet több egyéb márka, például a Steiger 1987-es felvásárlása követett. Közben az 1895-ben létrejött New Holland először a Fiat majd a Ford tulajdonába kerülve végül 1999-ben a Case Corporation-nel egyesülve hozta létre a CNH-t. Ehhez a Fiat felügyelete mellett 2010-ben csapták még hozzá az Iveco és a Fiat Powertrain márkákat, miközben a CNH a Fiat Industrial része lett. 2013-től a két vállalat összeolvadt, és pár azóta felvásárolt brandet leszámítva elnyerte mai formáját. Elég érdekes történet, nem?

CNH Industrial

És hogy vajon mit hoz a jövő? A traktorok méretének további növelése nem tartható fenn, a traktorosok munkáját egyre jobban kiváltják az automatizmusok. Ez a két együttes trend diktálja, hogy a jövő a kisméretű autonóm járműveké lesz. Tetszik vagy sem, idő kérdése. És valami azt súgja, hogy a vállalat nem véletlenül vázolta fel 2017-ben az autonóm traktor koncepcióját.

Bayer

A Bayer egy nagymúltú német vegyipari vállalat, amiről idén egyébként is nagyon sokszor szóltak a sajtóhírek, ugyanis lezárták a Monsanto felvásárlását. Ennek feltétele az volt, hogy egy üzletágától a BASF felé meg kellett válnia a cégnek. Ha azonban visszamegyünk a kezdetek kezdetére 1863-ba, akkor láthatjuk, hogy a vállalat gyógyszerekkel kezdte, és kezdetben semmi közül nem volt a mezőgazdasághoz. A cég első világhírű terméke az Aspirin volt 1899-ben. Ennél egy fokkal érdekesebb, hogy a Heroin szintén a Bayer terméke volt 1899 és 1910 között. Természetesen nem drogként árulták, hanem fájdalomcsillapítóként. Az I. Világháborút követően a cég által birtokolt jogok és márkák szanaszét szóródtak a győztes országok között, ami egészen 1994-ig így is maradt.

A II. világháború alatt a Bayer, BASF és még 4 másik vegyipari cég egy konglomerátumba kényszerült, melyet IG Farben néven hoztak létre, hogy a náci vezetés terveit kiszolgálják. Ez a felállás a háború után, 1951-ben változott vissza az eredetire, visszaadva a tagvállalatok függetlenségét. Az ezt követő évtizedekben is voltak kétes hatású gyógyszerfejlesztések, azonban a cég mentségére legyen szólva, hogy a tudomány fejlődése vonta kétségbe később őket.

Bayer

A Bayer agráriumban való komolyabb megjelenése azonban csak a 2000-es évekre tehető, amikor is a Crop Science üzletágukkal megvásárolták az Aventist és vele együtt egy belga biotechnológiai céget. Ezek eredményeként 2006-ban már az első génmódosított rizzsel léptek piacra, és ekkor váltak a Monsanto közvetlen versenytársává. A piaci konszolidációkon keresztül e konkurenciaharc végül oda vezetett, hogy a Bayer felvásárolta őket is. Ezt a tranzakcióz mindössze pár hónapja zártak le. A vállalat a felvásárlás előtti adatok alapján 110 ezer embert foglalkoztat és közel 40 milliárd eurós forgalmat bonyolít.

A jövő szempontjából azonban nem feltétlenül a cég jelenlegi profilja a meghatározó. Sokkal inkább stratégiája, melyet nemrég egy óriási rendezvényükön vázoltak fel. Ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a Monsanto legfőbb értéke nem a közvetlen partnereiben, GMO technológiájában vagy szabadalmaiben rejlett, hanem egy korábban felvásárolt cégben, a Climate Corporationben. Ez a leányvállalat él tovább a Bayer égisze alatt és ez lehet a kulcsa az agráradatok Google-szintű gyűjtésének. Ez ugyanannyira izgalmas jövő elé állítja a gazdákat, mint az adatvédelemről különösen híres EU-s döntéshozókat.

Syngenta

A világ legnagyobb vegyipari és biotechnológiai cége, mely sok kritikát kap a génmódosítás mellett való kiállása miatt. 2017-es adatok alapján bevétele 11,5 milliárd euro, foglalkoztatottainak száma közel 29 ezer. A svájci székhelyű cég 2000-ben alakult meg, a Novartis Agrobusiness és a Zeneca Agrochemicals összeolvadásával. Ezek közül a Novartis története nyúlik régebbre. A cég ugyanis 1971-ben és 1996-ban két összeolvadással jött létre három svájci cég a Sandoz (1876), a Ciba (1884) és a Geigy (1758) utódaként. A toplistánk többi szereplőjénél is jól látható összefonódások is mutatják, hogy mennyire másként is alakulhattak volna a dolgok. A nemrég felvásárolt Monsanto ugyanis 2014-ben ajánlatot tett a Syngenta felvásárlására, ám ők nem fogadták el. 2016-ban végül a kínai állam tulajdonában levő ChemChina vásárolta fel a Syngentát 82%-ban.

A Syngenta múltja sem teljesen feddhetetlen, ugyanis gyanúsították már őket fegyveres konfliktus kirobbantásával is. Jelenleg pedig komoly erőfeszítéseket tesznek az egyre kétesebb értelmű bioüzemanyagok fejlesztésének érdekében is.

Syngenta

Azonban a jövő szempontjából valószínűleg nem ez lesz a vállalat kulcsfontosságú területe, hanem a génmódosított növények tiltásának és a világ népességnövekedésének összeférhetetlensége. Az egyik narratíva szerint, ha kiengedjük a palackból a technológiát, akkor a Syngenta és társai biztosan ott lesznek, hogy learassák a babérokat, és ahogy a korábbi történetekből tudjuk, az erkölcs és az etika ilyenkor szürkezónába juthat. A másik olvasat szerint ki kell engednünk a szellemet, mert különben a világ fele éhenhal, a másik fele pedig csak simán megsül a globális felmelegedésben.

Corteva

Mivel a Corteva 2019-ben jött létre, ezért hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre a cég pontos méretével kapcsolatban, ám minden bizonnyal megelőlegezhetjük neki a toplistás helyezést, ugyanis a DowDuPont vállalat agrárdivíziójából jött létre (mely 2017-ben 12,7 milliárd eurós árbevételt ért el) úgy, hogy hozzácsapták a Pioneer Hi Bred céget. Ahogy a többi szereplőnél, itt is összeolvadások sorozata vezetett a cég jelenlegi méretének kialakulásához. A DowDuPont a Dow Chemical és a DuPont 2017-es összeolvadásával jött létre.

Corteva

A Corteva a legfrissebb ékes példája annak, hogy a vegyiparban óriási konszolidáció zajlik, aminek eredményeként egyrészt megnő a belépési küszöb a piacra, másrészt lecsökken az ott tevékenykedő cégek száma. Így „halandó embernek” semmi esélye sem lesz velük szemben sem vállalkozást indítani, sem jogi úton érdekét érvényesíteni. Már csak az a kérdés, hogy az IT cégeknél gyakran felvetődő érvek mikor jönnek elő az agrárium biotechnológiai és kémiai szegmensében az EU vezetőitől. Legyünk realisták. Amíg az IT vállalatok többsége amerikai, úgy most az agrárvállalatoknál kialakulni látszik egy európai túlsúly, amit nem szívesen bántanának. Tekintve, hogy már az ajtón kopogtat Kína (ahogy a Syngenta esetében láttuk).

Deere & Company

A Deere & Company legismertebb márkáját a John Deeret valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Az amerikai cég a világ 329. legnagyobb vállalata, melyet egy John Deere nevű feltaláló alapított 1837-ben. Legelőször ekegyártással foglalkozott. A legnagyobb újítása az volt, hogy a terméket nem a rendelés leadása után kezdte el legyártani. A terjeszkedéshez üzlettársakat vont be, akiket később kivásárolt. A vállalat mai nevét 1868-ban kapta. A mezőgazdaság gépesítése élesedő versenyhez vezetett az 1900-as években, így a vállalat akkori vezetői 1912-ben a traktorgyártás elindítása mellett döntöttek. Az első kombájn 1927-ben mutatták be. érdekesség, hogy a II. Világháború alatt harci traktorokat és tankokat is gyártottak. A legszembetűnőbb a történelmük során, hogy nem vásárolták fel őket, és ők is csak nagyritkán vásároltak fel másokat. Azonban a 2017-ben felvásárolt Blue River Technology várhatóan mégis stratégiailag hozzájárul ahhoz, amit az elkövetkezendő években láthatunk majd az agrártechnológia területén a gépi tanulás és látás bevezetésével.

John Deere

Jelenleg a cég 74 ezer embert foglalkoztat világszerte és tavaly 34 milliárd Euro árbevételt produkált. Vélhetően mégsem egy újgenerációs önjáró ekével fognak fennmaradni a következő 10 évben. Sokkal inkább a szoftveres területet fogják meglovagolni, csak egy kicsit másképp, mint azt a Bayer a Climate Corporation-ön keresztül tenni fogja. A Bayerrel ellentétben ugyanis a Deere rendelkezik hardverekkel is (ma még traktornak hívjuk őket), így sokkal profibb adatgyűjtést tud végrehajtani. Azonban ahogy ilyenkor történni szokott, a szálak elkezdenek közeledni egymáshoz, így nem lennénk meglepődve, ha a jövőben a Deere & Company egy agrárkémiai céggel, a Bayer pedig egy hardvergyártóval kezdene barátkozni.

Összefoglalás

Ha stratégiai szemmel vizsgáljuk az iparágat, egyből nyilvánvalóvá válik valami nagyon fontos. A jelenleg dinamikusan fejlődő agrártechnológiai területet néhány nagyobb szereplő uralja. Habár a drónok és a népszerű appok és szenzortrchnológia előretörésével azt hihetnénk, hogy a régi felállás recseg-ropog, igazából nagyon is stabil, és trendszerűen változik. A dróntechnológia előretörése felfogható Kína komolyabb megjelenéseként. A vegyipari konszolidáció a környezetvédelmi és biotechnológiai trendeknek való megfelelési kényszer eredménye. A hagyományosan gépgyártó cégek szoftveres próbálkozásai pedig kísértetiesen hasonlítanak az IT iparág 20 évvel ezelőtti folyamataihoz

A fő kérdés már csak az, hogy miközben a gazdák és a többi felhasználó figyelme az igazából olyan apró újdonságokra összpontosul, mint a szemenkénti vetőgép, vagy a precíziós öntözésvezérlés, addig felemelkedik-e a háttérben valami gyökeresen új technológia. Vessük el egy pillanatra az olyan sztereotípiákat, hogy a növénytermesztéshez föld kell. Vagy akár azt, hogy az élelmiszertermeléshez növények kellenek. Persze mi sem tudjuk, mi lesz ez a világrengető technológia, és hogy egyáltalán jönni fog-e, de valami azt súgja, izgalmas jövő elé nézünk.

Köszönjük, ha idáig eljutottál velünk, és reméljük, hogy holnaptól egy kicsit más szemmel tekintesz majd azokra a géprombolókra, akik ellenzik az önvezető traktorokat. Csak mosolyogj egyet és sétálj tovább!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hibás e-mail cím
El kell fogadnod adatvédelmi szabályzatunkat

Zónatérkép akár 100 műholdkép alapján!

Próbáld ki most

Weboldalunk teljesértékű használatához elengedhetetlen, hogy engedélyezd a sütiket. Erről szóló tájékoztatónkat itt éred el.