A műanyag nem csak környezetünkre, de ránk is veszélyt jelent
Az egyszerhasználatos műanyagok senkit nem kímélnek
A műanyag kőolajból készülő, adalékok hozzáadásával mesterségesen előállított anyag, mely a természetben csak nagyon lassan, vagy egyáltalán nem képes lebomlani. Ebből adódóan nem csak környezetünkre, de egészségünkre is veszélyt jelent.
A statisztikák szerint az emberek mégis másodpercenként húszezer darab PET palackot vásárolnak világszerte, nem is beszélve a műanyag evőeszközökről, plasztik szatyrokról és a bevásárlóközpontok polcain lapuló csomagolóanyagokról.
Mindent összesítve az emberiség évente nagyjából 25 millió tonna műanyagszemetet termel, melynek alig harminc százaléka kerül újrahasznosításra, és körül-belül 8 millió tonna az, ami egyenesen az óceánokban, tengerekben végzi.
Úgy tűnik tehát, egyáltalán nem törődünk az eldobható műanyagok hosszú távú környezeti hatásaival, pedig a napról napra halmozódó plasztikhulladék és az élővizekbe oldódó mikroméretű műanyagok nem csak a minket körülvevő élővilágra, de ránk is halálos fenyegetést jelentenek.
Az East China Normal Egyetem tavalyi kutatása például megállapította, hogy a tengeri só az ásványi anyagok és a nátrium-klorid mellett más mikroműanyag-részecskéket is tartalmaz, ami a napi sófogyasztás során elkerülhetetlenül bejut a szervezetünkbe. Sőt, az apró műanyagrészecskék a tányérunkra kerülő halakból, kagylókból, és egyéb, tengeri élőlények húsából is kimutathatók.
Ezek az apró műanyagok olyan toxikus vegyületeket és szennyezőanyagokat tartalmaznak, melyek az emberi szervezetbe kerülve hormonháztartásunkra is káros hatással lehetnek, sőt akár eddig ismeretlen, súlyos egészségügyi problémák kialakulásához is vezethetnek.
Több ország a tiltást látja megoldásnak
A növekvő műanyagfogyasztás a tudósok szerint egyre több környezeti probléma kialakulásához vezethet. Friss kutatások szerint a műanyagszemét bomlásakor keletkező gázok aktívan hozzájárulnak a napjainkban egyre fontosabb kérdésnek számító globális klímaváltozáshoz is.
A helyzet javulása érdekében az emberiség egyetlen dolgot tehet: megpróbálja visszafogni az egyszerhasználatos műanyag eszközök gyártást és alkalmazását.
A legtöbb ország, mint ahogyan az Európai Unió tagállamai is, az egyszerhasználatos műanyag eszközök és csomagolóanyagok betiltásában, korlátozásában látja a megoldást. Franciaországban például a szupermarketekben már bevezetésre is került a műanyagtilalom, ami korlátozza az eldobható zacskók használatát.
2023-tól pedig Portugáliában is kötelező lesz az üzleteknek környezetbarát, fenntartható alternatívát kínálni a vásárlók számára a zöldségek, gyümölcsök, illetve a pékáru elcsomagolására.
Egyre több helyen alkalmaznak környezetbarát megoldásokat
Az alternatív csomagolóanyagok kezdenek egyre elterjedtebbé válni az élelmiszeriparban. Sok üzlet kínál lehetőséget például az eldobható műanyag zacskók és szatyrok helyett újrahasznosított papírból készült lehetőségek választására. Sőt, akad, ahol már ennél fenntarthatóbb, zöldebb megoldást is találtak a probléma megoldására.
Ázsiában például bizonyos üzletekben a zöldségeket és gyümölcsöket műanyag fólia helyett levelekbe csomagolják, és egyre népszerűbbek a lebomló anyagból készülő, bambusz bevásárlótáskák is.
Ez a tendencia első ránézésre bíztató jövőképet mutat, azonban tény, hogy a nejlonszatyrok és műanyag poharak világában nevelkedett generációknak meglehetősen nehéz lesz teljes mértékben lemondania arról a kényelemről, amit az eldobható plasztik csomagolóanyagok és háztartási kellékek jelentenek.
Nehéz, azonban talán mégsem lehetetlen.
