GPS, GLONASS, Galileo és a többi helymeghatározási rendszer

A GPS-ről nyilván hallottál már, és talán még a GLONASS-t is ismered. De vajon azt tudod-e melyik a pontosabb, és miért? És azt tudtad, hogy hamarosan érkezik az EU saját helymeghatározó rendszere.

Valószínűleg nem mondunk újat azzal, hogy mire is való a helymeghatározás, főleg a mezőgazdaságban. A 2000-es évek előtt a helymeghatározás egyet jelentett a GPS-szel. Hiszen 2000 előtt az egyetlen helymeghatározásra alkalmas technológia az eredetileg katonai célra fejlesztett GPS volt. Ez a rendszer 24 műholdból áll, melyek úgy keringenek a Föld felett mintegy 20.000 km magasságban, hogy a Földfelszín bármely pontjáról mindig látható 4-6. A pontos pozíció kiszámításához 4 műhold szükséges, melyek közül 3 a műholdtól mért távolságok meghatározását végzi, a 4. pedig összeszinkronizálja az adatokat időben is (egyébként mindegyiken van egy-egy nagyon pontos atomóra is).

A 2000-es évek második felétől viszont inkább már a hidegháborús fegyverkezési versenyt idézi a helymeghatározó rendszerek története. Ugyanis, ha háborúra kerülne a sor, az USA egy gombnyomásra lekapcsolhatja a GPS műholdak civil elérését. Ezért hát elsőként Oroszország, majd az EU, és végül Kína is előállt saját rendszerével, ugyanilyen sorrendben ezek nevei: GLONASS, Galileo, COMPASS. Ma már ott tartunk, hogy a GPS mellett az eszközök jelentős része fel van készítve a GLONASS jelek vételére is, bár az technikailag jóval "gépet próbálóbb" feladat. A Galileo mostanában élesedik, és hamarosan érkeznek az első olyan rendszerek, melyek alkalmasak a vételére is. Úgy tervezik, hogy az alap 1 méteres helymeghatározási pontosságot fel lehet majd turbózni egy előfizetéssel akár centiméteres nagyságrendűre is, de ehhez már nem csak a műholdak jelére lesz szükség

A Galileo ugyanúgy működik, ahogy a GPS is: 24 műholddal üzemel, rajtuk nagyjából 1 milliárd máoperc pontosságú atomórákkal, melyeknek köszönhetően 1 méteres pontosságra képes. Ezek a műholdak a GPS-hez képest valamivel magasabban, 23.000km magasan keringenek.

A Glonasst már a '80-as évek óta fejleszti az Orosz Állam, ám sajnos a rendszer gatyába rázása évtizedekig tartott. Csak 2010-től kezdték el lecserélni a korábbi 2-3 éves élettartamú műholdakat tartósabb és pontosabb darabokra. Azonban pontosságban nem képes ez a rendszer sem felülmúlni a többit, hiszen alapvetően az eszközökön levő atomórák és az azok közti szinkron befolyásolja az elérhető precízséget.

Látható tehát, hogy exponenciálisan szélesedik a helymeghatározáshoz igénybe vehető technológiák köre, mégis a mezőgazdaságban egy GPS alapú, de annál sokkal pontosabb rendszer, az ún RTK kezdte meg térhódítását. Ez legfőképp azért van, mert elértünk a műholdas helymeghatározásban rejlő lehetőségek korlátaihoz. Innen már nincs az a fizetős szolgáltatás, ami pontosabbá tehetné a műholdas rendszereket, mert ahhoz először mégpontosabb atomórákat kellene feltalálnunk. Az akár pár centiméteres pontosságra képes rendszerekről ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben. Ha most nincs időd elmélyedni a témában, iratkozz fel hírlevelünkre, és elküldjük majd e-mailben a legjobb cikkeket!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hibás e-mail cím
El kell fogadnod adatvédelmi szabályzatunkat

Lépj be a Gondos Gazdák Facebook csoportjába

Weboldalunk teljesértékű használatához elengedhetetlen, hogy engedélyezd a sütiket. Erről szóló tájékoztatónkat itt éred el.