Megoldást hozhat a takarmányhiányra a Fehérje Terv?

Napjaink egyik komoly problémáját okozza egész Európában az egyre fokozódó Takarmányhiány. Az aszály, a vetésterületek csökkenése és az alacsony támogatások következtében a térség országai egyre inkább függenek a fehérjetakarmányok behozatalától.

A Fehérje Terv azt a cél hivatott szolgálni, hogy ez az import-függőség megszűnhessen, a helyét pedig a hazai termelés vehesse át. Hogy ez megvalósulhasson, a tervben kiemelt helyen szerepel a fehérjenövények termesztésének ösztönzése.

Hogyan valósulhatna meg a növekedés?

A Fehérje Tervben helyet kaptak az erre vonatkozó kutatási és innovációs programok is. Az új receptúrák fejlesztése és a magas fehérjetartalmú szemes takarmányok terjesztése mellett fontos, hogy a Közös Agrárpolitika is támogassa a termesztést.

Magyarország ennek a megvalósítását a termeléshez kötötten adható támogatásokban látja. Emellett szükség van arra is, hogy az egyébként is lecsökkent vetésterületek a jövőben megmaradjanak, ne csökkenhessenek tovább, helyette szervezettebb és fejlettebb termelés folyhasson.

Mi a helyzet itthon?

Az, amire jelenleg az egész Európai Unió törekedni szeretne, a Nemzeti Fehérjeprogramban is szerepel. Magyarországon működik például Európa egyik legnagyobb napraforgó-feldolgozója, valamint a gyárak melléktermékeit a fehérjetakarmányozásban hasznosítják.

Hazai fronton arra is buzdítanak, hogy a GMO-mentes termékeket a csomagolásokon jelöljék. Mivel egyre nagyobb rájuk a kereslet világszerte, úgy vélik, a vásárlóknak joguk van tisztában lenni azzal, hogy mit vesznek magukhoz és mit fogyasztanak el. Ehhez azonban előbb szükséges lenne a GMO-mentes tanúsítási rendszerek összehangolása.

Amennyiben ezek az ösztönző lépések és azoknak az eredményei megvalósulnak, akkor nem csak az importot lehetne csökkenteni, de akár idővel teljesen ki is lehetne váltani. Az elsődleges cél azonban a függőség feloldása lenne, így érdemben megindulhatna a későbbi fejlődés is.