A növények magjának vetése, és az érés közötti időszakban a növény rengeteg folyamaton megy keresztül, folyamatosan fejlődnek, növekednek. Ez a növekedés mérhető, az eredmények pedig hatékonyan felhasználhatók.
Az NDVI során műholddal, valamint drónokkal készített felvételek, légi felvételek segítségével láthatjuk, hogy az adott területen van-e zöld növényzet. Ennek hogyanja a napfény visszaverődésében rejlik. A növényzetben található klorofill mérsékelten veri vissza a látható tartomány sugarait, a közeli infravörös tartományban ugyanakkor erősebb a visszaverődés. Ennek értelmében minél nagyobb a mérhető elnyelődés a látható tartományban, és minél nagyobb a visszaverődés az infravörösben, annál fejlettebb a vegetáció az adott területen.
Röviden: ha a növények jól érzik magukat, a körülmények adottak a fejlődésükhöz, akkor zöldellnek, így az NDVI értékeink közel vannak a maximumhoz. A gyengélkedő vegetáció viszont több látható sugarat ver vissza és több infravöröset nyel el.
Egyszerű: mert így mérhetjük a növényeink állapotát, amiből lehet következtetni a termőképességükre, így a várható terméshozam is megjósolható. A vegetációs index a bizonyítottan alkalma a termőképesség mérésére, így meglehetősen helytálló becslések születhetnek ezzel a módszerrel.
Az NDVI értékek a növényzet sűrűségének megállapítására is alkalmasak, amiből következtethetünk arra, hogy mennyire egyenletes a fejlődés, rendben zajlik-e a kelés, csírázás, ami képet ad a növényállomány egységességéről.
Röviden az NDVI segít abban, hogy előre lássuk a hozamot, egyben lehetőséget ad arra, hogy időben közbelépjünk, ha problémát észlelünk.