Mivel Magyarország jelenlegi öntözési szintje az 50-es éveket tükrözi, a szakértők a probléma megoldását ezeknek a területeknek a növelésében látják. Ezt a döntést nem csak a hiány indokolja, hanem az a tény is, hogy a jelenlegi vízjogi engedélyek kétszer akkora területre szólnak, mint amennyi ténylegesen kihasználásra kerül az országban.
Azt talán mondanunk sem kell, hogy rengeteg előnnyel járna, ha ezek a területek megszaporodnának. De lássuk a konkrétumokat, hogy milyen hatásai lennének ezeknek a változásoknak hosszabb távon.
Mivel a Föld vízkészletei egyre szűkösebbek, ezeknek a megfelelő felhasználása kulcsfontosságú kérdés. Az élelmiszertermelés például jó befektetés. Az öntözött területek kiegyensúlyozása továbbá a gazdák bevételeit is kiegyenlítené. A fejlesztés mellett szól, hogy ennek hatására nagyobb kontrollt nyerhetünk az öntözött növények piaci árának alakulása felett is.
Jelen állás szerint az eddigi területeket 50-100 000 hektárral is lehetne akár növelni. Ez nagyjából a duplájának felelne meg az eddigieknek. Mindezek mellett a vízgazdálkodás modernizálására is lenne igény, mivel ez nem csak hatékonyabbá, de környezetkímélőbbé is tenné a termelést.
Mindezeket megelőzően azonban alapos felmérésekre is szükség van, hogy a beruházások valóban a várt eredményeket hozzák majd. Jelen állás szerint az eddig nem kihasznált területek öntözésének feltételei 1-2 éven belül akár megvalósíthatóak lennének.
Mint látható, ha ha megoldódna az öntözés kérdése, akkor a kihasználatlan területek jól hasznosíthatóak lennének a mezőgazdaság számára. Éppen ezért fontos, hogy kiemelt figyelmet kapjanak, s az erre szánt támogatások segítségével megtörténhetnének azok az intézkedések, amelyek nagyot lendíthetnének a termelés helyzetén.