Mi a legnagyobb gátja a modern mezőgazdasági technológiák elterjedésének?

Sokan precíziós mezőgazdaságról beszélnek, de szerintünk ez túl specifikus. Itt nem csak arról van szó, hogy nagyon pontosan (azaz precízen) tudjunk elvégezni feladatokat. Ezért beszélünk inkább modern mezőgazdasági technológiákról. Azonban mindegy is, minek hívjuk ezeket a technikákat, amíg a gazdáknak mindössze pár százaléka használja őket. Nézzük meg, miért van ez így!

Írásunkban sorra vesszük azokat a tényezőket, amelyek gátat szabhatnának a technológiák terjedésének, kezdve a legkisebb akadályoktól egészen a legnagyobbakig. Hosszú lesz, és a végén lehet, hogy nem fogsz szeretni minket, de ezt a témát alaposan át kell beszélnünk.

A rendelkezésre álló technológiák

Ugye te sem gondolod, hogy abban a korban, amikor egy tűt szó szerint meg lehet találni egy szénakazalban, vagy amikor meteorokon landolunk járműveinkkel, vagy épp az elektromos önvezető autók forradalmát éljük, és akkora számítási kapacitást hordozunk a zsebünkben, ami elég a holdraszálláshoz, majd pont a technológia lesz a gátja a mezőgazdaság modern szemléletváltásának?

A mobilhálózat

Ha úgy vesszük, tájékozott ember számára ez akár beugratós kérdés is lehet. Ugyanis míg az ország néhány autópályaszakaszán sokan azon bosszankodnak, hogy elmegy a mobilnet egy-egy percre, addig világszinten hazánk a harmadik legjobb mobilinternet hálózattal rendelkezik. Elég csak elolvasnod erről szóló korábbi írásunkat, és megnézned az abban levő térképeket, és máris látni fogod, hogy alig van olyan hely, amit még nem fed le 3G vagy a GPRS. Nem beszélve arról, hogy a legtöbb mobilinternet alapú eszköz két SIM kártyával rendelkezik, hogy még véletlenül se veszítse el a jelet. Így ez is inkább csak mondvacsinált kifogás.

Az árak

A legnagyobb ellenérv mindig minden újdonsággal szemben ez. Rossz hírünk van azoknak, akik a sült galambra várnak: már az őskorban is így volt. Amikor az ősember a pattintott kőszerszámokat kezdte el használni, az úgy kezdődött, hogy beletett egy fél napnyi munkaidőt az eszköz létrehozásába. Ma mennyit ér egy munkanapod? 10, 20 vagy épp 50 ezer forintot? Gondolj csak bele, hogy ebben az esetben 5 vagy akár 25 ezer forintnak megfelelő értékkel bírt egy kődarab. És gondolj bele abba is, hogy egy traktor ennek legalább ezerszeresét éri. Tehát azok a technológiák, amiket használsz, eleve drágák. Csak két példa viszonyításként: egy GNSS rendszer hardverestől-mindenestől naponta maximum 1500 forintodba kerül, míg egy online mezőgazdasági adatgyűjtő rendszer naponta 4-500 forintért működtethető. Szóval mindkettő olcsóbb, mint egy kőbalta. Ezek után soha többet ne mondd megalapozatlanul egy új technológiára, hogy drága, csak azért, mert pénzzel fizetsz érte.

A gyártók

A gyártókkal kapcsolatosan két problémát szoktak említeni. Az egyik az, hogy egyszerűen a gyártók nem képesek olyan termékeket adni, amit az ügyfelek használni szeretnének, és pláne nem olyan áron, amit az ügyfelek meg is fizetnének. Ez főleg akkor látszik meg igazán, amikor nagy gépgyártó cégek készítenek szoftvereket. Teljesen jogos érv, hogy az ő kezelőfelületeik totálisan használhatatlanok.

Kicsit hasonlít ez ahhoz, amikor az önkormányzatoknál bevezették a számítógépeket. Úgy túlbonyolították a rendszereket, hogy az ígért létszámcsökkenés helyett létszámnövelés lett az eredmény, hiszen fel kellett venni valakit, aki a számítógéphez is ért.

Sajnos az agráriumban is előfordul, hogy a terméket a gyártó inkább technológiai és piaci innovációs nyomás hatására készíti, és nem igazán érdekli, hogy hogy fogja azt majd a gazda használni. Mint szinte mindenhol, itt is az egygombos módszer a jó módszer: a felhasználónak pontosan egy gombot kelljen megnyomnia, és bármilyen beállítás maximum 3 gombnyomást vegyen igénybe. Szoftveres téren pedig el kell felejteni a számítógépre telepíthető szoftvereket. A legjobb szolgáltatások mind a felhőben laknak!

A másik komoly ellenérv a gyártókkal kapcsolatban, hogy minden esetben igyekeznek a felhasználót a saját kis ökoszisztémájukban tartani. Ez ellen azonban szerencsére már ott van az ISOBUS rendszer, és a remélhetőleg hamarosan elterjed ennek szoftveres megfelelője is, melyben az új adatvédelmi előírásoknak megfelelően, könnyen migrálható adatok lesznek a gazdaságról. Tehát a gyártófüggetlenséghez semmi más nem kell, csak tájékozódás. Ezzel véget is ért a technológiai szereplők vizsgálata, térjünk át a gazdaság szereplőire!

Az EU

Imádjuk a bürokráciát hibáztatni a technológia terjedésének akadályozása miatt, és ezt sokszor tényleg jogos érvekkel lehet alátámasztani. Ám ez a mezőgazdaság esetében nem így van, ugyanis pont az EU az a szereplő a történetben, aki a mezőgazdaság fejlődését igyekszik támogatásaival elősegíteni. Az más kérdés, hogy ez általában támogatott gépbeszerzésben, vagy rosszabb esetben egy új terepjáró formájában jelenik meg, de az már mindenkinek a saját dolga, hogy eldöntse, mire költi a pénzt.

Az állam

Az állam gazdasági szerepvállalásáról mindig is komoly vita folyt a közgazdászok között. (Ne keverjük össze az államot a kormánnyal.) Az azonban tény, hogy ha már csak 0%-os hitellehetőséget is biztosít, azzal kedvező gazdasági környezetben (márpedig, ha most nem az van, akkor soha nem lesz) elérheti azt, hogy minimális kockázat mellett ruházzanak be a gazdálkodók olyan technológiákba, melyek megtérülése szinte garantált. Ilyen hitelprogramok pedig épp jószámmal akadnak. Ha nagyon szigorúan piaci alapon vizsgáljuk a kérdést, akkor ennél többre nincs is szükség ahhoz, hogy elválasszuk a profitot termelő beruházásokat a többi felesleges pénzköltéstől.

A felvásárlók

Az idei (2018-as) léalma felvásárlási ára körül kialakult vita során látszik meg legutóbb, hogy a felvásárlók komoly ráhatással bírnak a gazdák pénztárcájára. Ez már nem az a világ, ahol előre biztosított árakon zajlik a felvásárlás. Kőkemény piaci folyamatok zajlanak, melyekben jellemzően a gazdák hátrányból indulnak, mert amit termelnek, sokszor gyorsan megromlik. Persze lehet diót is termeszteni, ha valaki a felvásárlási árak stabilitására szeretné alapozni a gazdaságát. Vagy a másik opció, hogy a gazdaságot az ellátási lánc következő lépcsőjéig lehet fejleszteni. Tisztában vagyunk vele, hogy sokak számára ez elképzelhetetlenül nagy beruházást és óriási munkát jelentene, nagyon sok tanulással, ezért sem szeretnénk a felvásárlók felelősségét elbagatelizálni.

A gazdák

Ne haragudj meg ránk, de el kell mondanunk valami fontosat. A fejlődés legfőbb akadálya a legtöbb gazdaság esetén maga a gazda. Ha te is gazdálkodsz, és nem érzed úgy, hogy nálatok minden a legtökéletesebb úton halad, napról napra fejlődik a gazdaság és a legjobb emberekkel dolgozol együtt, akkor az a te hibád. Persze vannak nehezítő körülmények, ahogy erről a cikk elejében is szó volt, de a fejlődés nem jön magától. Te vagy a gazdaságod motorja, és az egész csak annyira megy jól, amennyire a motorja.

Tudjuk, könnyű beszélni a télen meleg, nyáron hűvös irodánkból neked, aki izzadsz a nyári melegben, és éjt nappallá téve dolgozol. De tudd, hogy mi is megküzdünk a magunk problémáival, mi is szívunk eleget. És ezt nem azért írjuk, hogy azért vásárolj tőlünk, mert megsajnáltál minket. Sőt, ezzel a cikkel inkább azt kockáztatjuk, hogy sosem vásárolsz tőlünk.

Biztos sok olyan céggel találkoztál már az ilyen-olyan agrármédiákban, akik azt mondták neked, hogy náluk van a megoldás. Mi sajnos azt kell, hogy mondjuk, nem tudjuk megoldani a problémáidat. Nem tudjuk visszacsábítani az elvándorolt munkaerődet, nem tudjuk kinevezni azt a személyt, aki majd viszi tovább a gazdaságodat, ha te kiöregedtél, nem tudunk helyetted leülni a számítógép elé és tanulni, nem tudunk helyetted jobb felvásárlási árakat kicsikarni. Nem tudjuk lehozni neked a csillagokat az égről.

Néhány dolgot azért tudunk. De csak akkor, ha te is vevő vagy rá, és elismered, hogy a saját gazdaságod sikere rajtad múlik. Létrehozunk egy klubot, ahova szigorúan megválogatva csak azokat engedjük be, akiknek pozitív a gondolkodása. Siránkozásnak helye nincs. Tudunk segíteni abban is, hogy tanulj. Mi is veled együtt ismerjük meg az új technológiákat (bármilyen hihetetlen, de a csapatunkban dolgozó 4 Y-generációs társunk sem az anyatejjel szívta magába az okostelefonhasználatot és a programozást), és amikor valami izgalmasat találunk, írunk róla egy cikket. Annyi a dolgod, hogy elolvasod. (Apropó, mikor olvastál utoljára el egy egész könyvet?) Ha a modern mezőgazdasági technológiákkal kapcsolatos kérdés merül fel benned, nyugodtan írd meg nekünk, és mi összehozunk arról is egy cikket, hogy válaszoljunk a kérdésedre.

Ha pedig annyira felkészültnek érzed magad, hogy belevágj az adatok gyűjtésébe, hogy aztán végre egy adatközpontú, nem megérzésekre alapozott gazdaságot hozz létre, akkor is itt leszünk számodra, és segítünk az Agribit platformon keresztül!

Szóval, ha még mindig itt vagy, döntsd el most, hol kezded!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hibás e-mail cím
El kell fogadnod adatvédelmi szabályzatunkat

Lépj be a Gondos Gazdák Facebook csoportjába

Weboldalunk teljesértékű használatához elengedhetetlen, hogy engedélyezd a sütiket. Erről szóló tájékoztatónkat itt éred el.