Így mérd a talajnedvességet

Oké, talán kicsit becsapós a cím, mert a talajnedvesség egzakt értékét lehetetlenség megmérni. Ellenben ozmózist, vezetőképességet vagy épp permittivitást lehet mérni. Azt ugyanis nem tudjuk közvetlenül megmondani, hogy egy adott talajtérfogatban hány vízmolekula található, azonban következtetni tudunk erre. Cikkünkből kiderül, hogyan tudod megmérni a legprofibban a talajnedvességet.

Persze a rend kedvéért tisztába kell tennünk először a legfőbb kérdést is: mi értelme van egyáltalán mérni a talajnedvességet? Hisz a gazda csak látja, hogy kókadnak a növények, vagy épp áll a belvíz a földjein, nem? Persze a növények puszta életben maradásához ennyi is elég, de ha te egy picit is érdekelt vagy abban, hogy ne pazarolj túl sok vizet, és a lehető legtöbbet hozd ki növényeidből, akkor pontosan tisztában kell lenned igényeikkel és az aktuális talajnedvességgel.

Annak kérdését, hogy egy talajnak mekkora a nedvességtartalma, egyből kétféleképpen lehet értelmezni. Ugyanis kétféle talajnedvesség is létezik: volumetrikus és gravimetrikus. Ha a szakszavakban kicsit jártas vagy, egyből ki is találhatod, hogy előbbinél a víz térfogati arányát, míg utóbbinál tömegarányát vizsgáljuk.

Mindkét mérési forma egyaránt elterjedt, de ha választani kell, a gravimetrikus elvű mérések tekinthetők szabványosabbnak. Normál esetben (ha a mintában sem térfogatát, sem tömegét tekintve nincs több víz, mint amennyi talaj) egyik érték sem haladja meg a 100%-ot, viszont a volumetrikus méréskor figyelembe kell venni a talajban levő levegőt is.

Most vizsgáljuk meg a talán legegyszerűbb talajnedvesség mérési módszert! Ne gondolj bonyolult műszerre, inkább képzelj el egy sütőt és egy mérleget. Fogj egy adag földet, mérd le a tömegét, szárítsd ki, és mérd le újra. A kettő különbsége nyilvánvalóan az elpárolgott víz tömegével fog megegyezni. Ebből már egyértelműen rájöhettél, hogy itt bizony gravimetrikus mérésről van szó.

Tenziométer

A volumetrikus mérésre egy fokkal bonyolultabb példa az egyik legelterjedtebb talajnedvesség mérési eszköz, a tenziométer. A tenziométer nem más ugyanis, mint egy olyan cső, melyben alacsony nyomás uralkodik, és aminek az alján általában egy agyagsapka található. Ezen keresztül tud a víz be- és kiáramlani a csőbe. Az alacsony nyomás úgy jön létre, hogy a tenziométert feltöltik vízzel, és ahogy behelyezik a földbe, az egyből elkezdi felszíni a vizet. Ha a talaj száraz, akkor egyértelműen több vizet fog felszívni, mint egy nedvesebb talaj. Így kevesebb is marad a csőben. Azonban a helyére nem tud bemenni a levegő, így vákuum jön létre, aminek nagysága arányos a talaj nedvességtartalmával.

És ezzel meg is érkeztünk egy fontos kérdéshez: mi a talajnedvesség mértékegysége? Persze a százalék lenne a legkézenfekvőbb, de a tenziométerrel mért érték például egy nyomásérték lesz (0 és 100kPa között). Minél kisebb ez a szám, annál nedvesebb a talaj.

Talajellenállás mérő

Egy másik elterjedt megoldás a talaj ellenállásának mérése. Talán mondanunk sem kell, hogy a nedvesebb talaj jobban vezeti az áramot. Ekkor evidensen adódik, hogy a talajnedvesség mértékegysége akár az elektromos ellenálláséval, azaz az Ohm-mal is megegyezhetne.

Léteznek persze más, izgalmas módszerek is, például ilyen a kapacitív talajnedvesség mérés is. Ekkor a talajban egy nyitott kondenzátort kell elhelyezni, aminek kapacitása változik a nedvességtartalom függvényében.

A talán leginkább űrtechnikának tűnő nedvességmérési megoldáshoz képest az előzőek mindegyike szinte gyerekjáték. Ugyanis létezik egy egészen érdekes módszer, amikor gyorsneutronokat lőnek a talajba, amik a hidrogén atomokon visszapattanva érnek el egy érzékelőt. A kilőtt és visszaérkezett neutronok arányában szinte atomi pontossággal lehet meghatározni, hogy mennyi vízmolekula van egy adott talajtérfogatban. Mondanunk sem kell, hogy ennél, az úgynevezett neutronszóródásos mérésnél költségesebb megoldásról még nem hallottunk.

Visszatérve a mértékegység kérdésére, sajnos azt kell mondanunk, hogy a talajnedvesség százalékban kifejezett értékét egyik mérési módszer sem képes visszaadni, kivéve persze az elsőt és az utolsót. Azonban e kettő a helyszíni kivitelezhetőség kérdésénél egyből elvérzik, így velük most nem számolunk. A tenziométer esetén kPa értéket kapunk vissza, elektromos méréseknél pedig általában egy, a mérőeszközhöz igazított skálán elhelyezkedő 0 és 100 közötti értéket.

Mi alapján válassz hát mérési módszert?

Mint írtuk, a kivitelezhetőség szempontjából lényegében a tenziométeres, a kapacitív és az ellenállásalapú mérés valósítható meg egyszerűen. Ezeket foglaltuk össze az alábbi táblázatba neked több szempont alapján.

TenziométerEllenállás mérőKapacitív érzékelő
ÁrMagasAlacsonyMagas
ElterjedtségGyakoriGyakoriKevésbé gyakori
PontosságMagasMagasKözepes
StrapabíróságAlacsonyGyakoriKevésbé
BonyolultságAlacsonyKözepesMagas
ÉlettartamKözepesRövidHosszú

Nem szeretnénk neked megmondani, hogy melyiket válaszd, de alapvetően érdemesebb a táblázatban felsorolt érvek mellett még figyelembe venned, hogy ha te nem szeretnéd személyesen és rendszeresen leolvasni a méréseket, akkor a tenziométer kevésbé praktikus az elektromos megoldásokkal szemben, hisz utóbbiak akár távolról, számítógép által is leolvashatóak.

Reméljük ezek után már tiszta a kép a fejedben :)

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hibás e-mail cím
El kell fogadnod adatvédelmi szabályzatunkat

Lépj be a Gondos Gazdák Facebook csoportjába

Weboldalunk teljesértékű használatához elengedhetetlen, hogy engedélyezd a sütiket. Erről szóló tájékoztatónkat itt éred el.