Nem minden műanyag az ellenségünk

Az egyre nagyobb mértékű környezetszennyezésnek köszönhetően a talaj szinte napról napra forrósodik az emberiség lába alatt. A klímaváltozásnak, valamint az elmúlt évek természeti katasztrófáinak köszönhetően egyre nagyobb figyelem fordul bolygónk értékeinek megóvása felé, és egyre sürgetőbb feladattá válik a műanyag-fogyasztási szokások változása.

A komposztálhatatlan műanyag-hulladék világszerte a szeméttelepek kapacitásának több, mint negyedét teszi ki, éppen ezért a közelmúltban egyre komolyabb törekvések irányulnak arra, hogy hosszútávon működő, környezetbarát alternatívát találjunk a plasztik helyettesítésére.

Ezek közül az egyik megoldást az úgynevezett bioműanyagok jelentik.

Mi a baj a műanyaggal?

A klasszikus polietilén alapú műanyag legnagyobb problémája a túlzottan nagymértékű ipari előállítás. Évente több millió tonna műanyagot termelünk ki világszerte, az újrahasznosítási ráta pedig ehhez képest elenyésző.

A legnagyobb gond, hogy a kőolaj-alapú műanyagok képtelenek molekuláikra bomlani, komposztálhatatlanok, és úgynevezett mikroműanyagokat hagynak hátra maguk után, melyek az óceánokba kerülve egyre nagyobb pusztítást végeznek az ökoszisztémában, ami rövid időn belül akár komoly ökológiai katasztrófához is vezethet.

Miben más a bioplasztik?

A bioműanyagok gyártása a polietilén alapú műanyagokkal szemben kevésbé terheli a környezetet, és lebomlási folyamatuk is gyorsabb, valamint hatékonyabb.

A bioműanyagok a hagyományos műanyaggal ellentétben nem kőolajszármazékokból készülnek, megújuló forrásokból, növényi maradványokból állítják őket elő, és úgynevezett biopolimereket tartalmaznak.

A biopolimerek is több csoportra oszthatók, természetes, valamint természetes anyagokból előállított, szintetikus polimerek is léteznek, és a biomasszából készült műanyagok közt is akadnak komposztálható, valamint nem komposztálható műanyagok.

A politejsav, ismertebb nevén a PLA

A PLA az egyik legelterjedtebb bioműanyag, melynek alapanyagául a politejsav szolgál. Takarmánynövényekből és az azokból származó keményítőkből, főként kukoricából készül. Legnagyobb előnye, hogy nem terheli a környezetet soha le nem bomló mikroműanyagokkal.

Felhasználhatóságát tekintve nagyjából megegyezik a jól ismert polietilénnel és polipropilénnel, és a csomagolóipar valamint a textilipar mellett a gyógyszeriparban is alkalmazható. A PLA-t főként a 3D nyomtatás alapanyagaként ismerjük, azonban használata az elmúlt időszakban bekövetkezett árcsökkenésének köszönhetően kezd egyre elterjedtebb gyakorlattá válni a műanyagipar egészében.

Egyéb előremutató megoldások is léteznek

A kukoricakeményítő nem az egyetlen olyan mezőgazdasági alapanyag, melyből hatékonyan állíthatók elő a kőolaj-alapú műanyag pótlására alkalmas biopolimerek. Egy 2014-es finn kutatás során a tudósoknak a rizsben található keményítőket sikerült ugyanilyen célra alkalmazniuk, de a keményítőalapú megoldások mellett a cellulóz és a protein felhasználása is elterjedtnek számít.

Készült már bioplasztik banánhéj, cukor, illetve növényi olajok bevetésével is, melyek nagyobb részével az élelmiszeriparban használatos, műanyag csomagolások, vagy akár az egészségügyben használt plasztik eszközök is helyettesíthetők. Ezen felül a tudósok nagy reményeket fűznek a jövőben a különböző alga- és hínárfajták alkalmazásához is.

Ezekből a példákból is látható, hogy a korábbinál környezetkímélőbb megoldások előállítása nem lehetetlen, sőt, egyre több lehetőség nyílik a polietilén alapú műanyag eszközök környezettudatos pótlására.

Létezik-e végleges megoldás?

A műanyag felhasználása napjainkban megkerülhetetlen, hiszen a különböző, ipari területek mellett a démonizált műanyag többek közt az egészségügy szerves részét is képzi. Ha teljesen megállítani azonban nem is lehet, a bioplasztik-alternatívák hatékony lépést jelenthetnek afelé, hogy némileg visszaszorítsuk a kőolaj-alapú műanyagok felhasználását.

A kutatási eredmények alapvetően pozitívnak mondhatók, és azt mutatják, hogy a mezőgazdasági alapanyagok felhasználásának köszönhetően ez elkövetkező évtizedben a műanyagipar talán elindul egy hosszabb távon járható és fenntartható, környezetbarát útvonalon.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hibás e-mail cím
El kell fogadnod adatvédelmi szabályzatunkat

Zónatérkép akár 100 műholdkép alapján!

Próbáld ki most

Weboldalunk teljesértékű használatához elengedhetetlen, hogy engedélyezd a sütiket. Erről szóló tájékoztatónkat itt éred el.